11.rész

A réten a nyugalom és a felüdülés töltött el. Elterültem és a friss fű illatát mélyen belélegeztem.  A szél lágyan lengette a hajamat. A nap lágyan sütött én pedig elterültem a virágokkal teli mezőn. Élveztem a nap sugarait ami teljesen feltöltött. Elég sokáig feküdhettem úgy mikor valami eltakarta a napot. Kinyitottam az egyik szemem és 4 dühös arccal találtam magam szembe.
- Eltakarjátok a napot.- morogtam.
- Te sem vagy normális.- guggolt le mellém.
- Ki mondta, hogy ebben a világban normálisnak kell lenni Harry?- vágtam vissza.
- Hercegnő! Jöjjön már.- toporzékolt Louis.
- Na idefigyelj!- álltam fel.- Nem vagyok hercegnő és ha még egyszer így nevezel azt garantálom, hogy nem fogod megérni a holnapot.- tartottam fel a mutató ujjamat.
- Nyugalom. - szólalt meg a mögöttem álló szőke herceg.
- Na ne! Elegem van mindenkiből. Elküldesz a múltba.- néztem Zaynre.- Te állandóan a semmiből csinálsz elefántot.- löktem félre Harry-t.
- Bocs, hogy megakarlak védeni attól, hogy öngyilkos legyél.- dühöngött Harry.
- Hé, hé hé nyugalom emberek. Robin her...tehát Robin mikor voltál te a múltba?
- Alig egy órája. Mert ez az őrült...- böktem meg a kis varázsló mellkasát.- elküldött a múltba.
Egyszerűen dührohamot kaptam. Az ökölbe szorítottam a kezem, hogy jól képen törlöm valamelyiket amikor valaki végig simított a karomon.
- Nyugodj meg.- suttogta a fülembe.
Mély levegőt vettem és megfordultam. A barna szem végigmért, majd egy apró mosoly kúszott az arcára. Valami apró késztetést éreztem belül, hogy én is mosolyogjak.
- Már azt hittem, hogy örökre elveszítettelek.- suttogta.
- Blahh.- hallottam meg a hátam mögül.- Érzékeny herceg megint belekezdett. Hé hős szerelmes ha nem akarsz háborút kirobbantani hozzá kéne kezdeni a szökési tervnek.
- Harry valld be az a bajod, hogy megint boldog vagyok.
- Nem nem az a bajom, hanem az, hogy Robin az enyém volt.- szögezte le a tényt.
Elkerekedett a szemem és nem találtam a szavakat. Miről maradtam volna le.
- Jaj Liam mindenki tudja, hogy mikor szét szedték az országot az apád elcsempészte Robint, hogy én ne tudjam feleségül venni.- morogta Niall.
- Az apám nem csinált semmit.- tolt a háta mögé Liam.
- Akkor hol volt évekig He? - vonta föl a szemöldökét Niall.
- Nem tudom.- tárta szét a kezét Liam.
- HÉ!! ITT VAGYOK ÉN IS!!- ordibáltam.
Mind az öten döbbenten figyeltek. Szóval nem hitték volna, hogy kiabálni is tudok.
- El mondanátok, hogy még mi mindenről nem tudok?
Mind egyszerre fújták ki a levegőt, majd leültettek a fűbe. Követték a példám, majd Harry egy mély levegőt vett és mesélni kezdett.