Hosszasan megcsókolt, majd elkezdett az ágyon felfelé húzni. Teljesen kiment a fejemből, hogy mi történt nem is olyan régen. Csak a pillanatra koncentráltam.
Leszedte a ruhámat, mire én is megszabadítottam az övétől. Következő pillanatban meg már az alsóruháinktól is megszabadultunk.
Ott feküdtünk egymáson meztelenül és csókolóztunk.
- Szeretlek. - motyogta a számba, majd lassan belém hatolt.
Felnyögtem az új érzéstől. Nem mozgott azonnal várt egy kicsit, közben meg lecsókolta a könnyeket az arcomról.
Lassan elkezdett benne mozogni, mire belőlem feltört egy apró nyögést. Ez biztatta így gyorsabb tempóra kapcsolt.
Miközben benne mozgott folyamatosan csókokkal halmozott el.
Hirtelen felugrottam az ágyban, majd körül néztem. Mikor meggyőződtem, hogy egyedül vagyok egy hatalmasat sikítottam. Kivágódott az ajtó és megjelent Liam két katonával az oldalán.
- Mi történt?- sietett hozzám.
Magához szorított és végig simított a hátamon.
- Minden rendben van?- suttogta a fülembe.
Megráztam a fejem, majd eltoltam magamtól. Aggódva nézett végig rajtam.
-Valami nincs velem rendben.-motyogtam.- Olyan történik velem ami biztosra nem normális.
- Nem eshet bajod, nem hagyom.
Elmosolyodtam, de belül rettenetesen rettegtem. Liam egyik testőre behozott egy fehér színű és néhol fekete mintás ruhát. Letette az ágyra, majd távozott.
- Ha szükséged van még valamire hercegnőm akkor csak szólj.- adott egy puszit a homlokomra, és ő is távozott a szobából. Felálltam és a kezembe vettem a ruhát. Forgattam erre- arra és arra a megállapításra jutottam, hogy még mindig ki nem állom az abroncsos szoknyát. Felvettem, majd kilestem az ajtón.
- Hahó!!- lestem körbe a hosszú folyosón.
- Üdvözlöm hercegnő!- szólalt meg valaki.
Körbe kémleltem, de nem volt kint senki. Becsuktam magam mögött az ajtót és leültem az ágyra. Megfogtam a fejem és hátra dőltem az ágyon. Kavarogtam a gondolataim. Vajon miért álmodtam ilyen furcsát? Vagy, hogy miért volt ennyire valóságos? Nem tudom. Valószínűleg mindenre választ fogok kapni? Előbb vagy utóbb.
- Üdvözlöm!- szólalt meg valaki az ajtó irányából.
Felültem az ágyon és egy öregedő férfival találtam magam szembe. Szemei úgy ragyogtak, mint a csillagok az égen.
- ÓÓ kis csillagom! Parancsolj!
Rémülten néztem a férfit összehúztam a lábaimat, majd próbáltam kizárni a külvilágot.
- Édes kis bogaram.- hajolt közelebb hozzám.
- SEGÍTSÉG!!!!- kiabáltam fejvesztve.
Az ajtó kivágódott majd Liam, Harry és Louis rohant be rajta. Nehézkesen vettem a levegőt. A félelem átjárta a testemet. A fiúkon kívül nem volt senki a szobába.- Ez a tiéd?- emelet fel egy ékszerdobozt Harry.
Kivettem a kezéből ami hirtelen kinyílt. Egy pár kezdett el körbe körbe forogni egy lágy zenére.
- Mi történt?- hajolt közelebb hozzám Louis.
- Egy...egy fér...férfi.- makogtam.
- Hol?- néztek rám.
Körbenéztem még egyszer, de nem volt senki a szobába a három fiún kívül. Mindhárman leültek az ágyra és engem figyeltek. Minden mozdulatomat követették a tekintetükkel.
- Biztos minden rendben hercegnő?- kérdezte Louis.
Aprót bólintottam, mire mindhárman felálltak. Liam meggyújtott néhány gyertyát, majd ő is elhagyta a szobát. Ide-oda forgattam a kis zenedobozt. Ismerős volt a dallam amit játszott, de nem tudtam rájönni, hogy honnan. Hirtelen kicsapódott az ablak és egy sötét alak jelent meg.
