A szobában lévő összes gyertya elaludt, ahogy a férfi közelebb jött. A szívem hevesebben kezdett el verni.- Te most velem jössz!- ragadta meg a karom.
Rúgtam kapáltam és kiabáltam. Próbáltam szabadulni a szorításából.
- Kis szívem ha nem fejezed be ....
- ENGEDJ EL!- folytak le a könnyeim az arcomról .
A sötét alak a hátára dobott és kiugrott velem az ablakon. Azt hittem, hogy kiugrik a szívem a helyéről. Feltett egy barna ló hátára, majd felült elém.
- Kapaszkodj édes, ha nem akarsz leesni.- nézett hátra.
A napfény megvilágította az arcát. Két kék szempárja ragyogott rám. Vágy, szenvedély szeretet, de még sötétség is látszódott a tekintetében. A hátamon felállt a szőr, ahogy megindult alattunk a ló. A derekát körül öleltem és kapaszkodtam ahogy csak tudtam. Leugorhattam volna, de úgyis elkapna. Nem akarok macska egér harcot mert fölösleges. Az erdőn vágtatott át farkas vonyítás ütötte meg a fülem.
- Ne...Nem tudtam, hogy itt farkasok is élnek.
- Ugyan hiszen a világnak az egyik része a vérfarkasok területe még szép, hogy élnek itt farkasok, na meg persze vámpírok.
- És hol maradnak a kedves teremtmények?- kapaszkodtam erősebben, mert a ló még jobban száguldott.
- Megölték őket. Akik meg életben maradtak elmenekültek.
Összeszorult a szívem. Ebben a világban már csak a gyűlölet kap szerepet és miért azért mert valaki nem kapott meg mindent. Gyűlölöm Harry-t és a családját. Hiszen ők tették ezt az egészet. Nekik nem volt úgy jó, ahogy volt minden, mert az apja egy hatalom mániás dög.
- Minden rendben hercegnő?- lassított le.
- Miért van ez?- kérdeztem a könnyeimet visszafojtva.- Miért kell ennyi áldozatnak lennie? Miért kell nekem megváltanom a világot? Pont nekem? Nem lehetne valaki más?
- Sajnos te vagy arra képes, hogy legyőzd őket és megváltoztasd ezt a helyzetet.- levette a kapucniját.
Louis volt ott teljese életnagyságban. Elkerekedett a szemem.
- Te engem komolyan elraboltál?- vágtam vállba.
-Auch!- dörzsölte az ütés helyét.- Igen mert találtam valamit ami segíthet neked. Gyere.- nyújtotta a kezét.
Leemelt a lóról. Mikor a lábam érintette a földet megkönnyebbülés fogott el. Louis belém karolt a szabad kezével pedig a lovat vezette magunk után. Biztonságba éreztem magam mellette.
- Amúgy miért hoztál el?
- Ez egy elég érdekes történet. Tudod azt akarom, hogy vége legyen ennek a dolognak. Elegem van Harry hatalom és nő mániás énjéből. Elegem van abból a barátságunk a többikkel teljesen megromlott azért, mert Harry-t felemésztette a sötétség pont úgy mint az apját. Borzalmas volt végig nézni mint ezt.
- Hogy érted, hogy a többiekkel?- néztem Louis-ra értelmetlenül.
- Niall, Liam és Zayn.
Leesett az állam, és kikerekedett szemekkel néztem a srácot. De ha jóba voltak akkor miért ilyen ellenségesek egymással és miért viselkedek úgy mint akik nem is ismerik egymást.
- Ez lehetetlen!- leültem a földre és megtámasztottam a fejem.
- Gyere velem.- nyújtott a kezét.
